Szent Iván-éji mulatság, magyar népszokások

Helyszín: Balatonalmádi, Szent Erzsébet Liget (Öregpark, rendezvény félkör a mólónál)
Időpont: 2010. 06. 24. csütörtök

Az este kezdődő rendezvényen elsőként tüzet gyújtanak, táncos, zenei fellépők szórakoztatják a közönséget. Majd éjszakába nyúló utcabál veszi kezdetét.

Helyszín: Veszprém, Kittenberger u. 15-17. Veszprémi Állatkert, Gulya-domb
Időpont: 2010. 06. 26. szombat

Egy felejthetetlen, tüzes estét ajánlunk Önöknek Szent Iván éjjelén... A veszprémi Gulya-dombon a hagyomány szerint Szent Iván napjához kötődő tűzugrást követően tűzzsonglőrök szórakoztatják a vendégeket, természetesen szabad tűzön készített finom ételek és tüzes italok mellett.

Magyar népszokások:

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük. A régiek hiedelme szerint varázslatos éjszaka ez, amikor szinte bármi megtörténhet, a kívánságok teljesülhetnek. A néphagyományokhoz illően örömtüzeket gyújtanak, amelyeknek csodás erőt tulajdonítanak.

A magyar szokások szerint régen a június hónapot Szent Iván havának is nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását - népies nevén lobogózást - a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.
A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.
Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.