GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM A KÖZNEVELÉSBEN

A köznevelési intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelem feladatait, szereplőit és azok kötelességeit, a jelzőrendszer működését alapvetően a következő jogszabályok
határozzák meg:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
• 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
• 149/1997. (XI.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról.

Minden nevelőnek, de elsősorban az osztályfőnököknek és a napközis nevelőknek a feladata a gyermeket veszélyeztető, vagy számára valamilyen hátrányt jelentő tényező feltárása (olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza). Legfontosabb feladatunk a megelőzés és az azonnali reagálás.

Fontos a szoros kapcsolattartás az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel:

• igazgató
• osztályfőnökök
• napközis nevelők
• szaktanárok
• iskolaorvos
• védőnő
• pszichológus
• nevelési tanácsadó
• önkormányzat
• rendőrség (KMB)
• vöröskereszt
• egyházak
• szülői támogatók
• területi gyermekvédelmi szakszolgálat
• helyi családgondozó

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Minden nevelőnek feladata az, iskolai év elején és a tanév során folyamatosan a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése (anyagi háttér, mentális okok - pszichológiai, pedagógiai -, morális háttér), intézményünkben a szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formák szolgálhatják:

• Családlátogatás, környezettanulmány.
• Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel (család, gyermek, kollégák).
• Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó program szervezése.
• Drog és bűnmegelőzési programok. Folyamatos kapcsolattartás a rendőrség szakembereivel.
• Pályaorientációs tevékenység: részvétel a középiskolai nyílt napokon, pályaválasztási szülői értekezletek hívott előadóval, pályaválasztási szaktanácsadás igénybevételére javaslat.
• Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A községben működő segítő szervezetek (Caritas, Vöröskereszt, Nagycsaládosok Egyesülete, egyházak ) tevékenységének figyelemmel kísérése, támogatása (pl. ruha- és cipőgyűjtés, illetve osztás, kirándulások szervezése, játszóház rendezése, táborozás, sportvetélkedő).
• A helyi önkormányzati támogatások megszervezésének ösztönzése: rendszeres nevelési segély, beiskolázási segély, étkezési hozzájárulás. Motiválás arra, hogy vegye igénybe a kedvezményes étkezést, a tanórákra való színvonalas felkészítést a napközis ellátás keretében.
• Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, a Nevelési Tanácsadóval.
• Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.
• Rendszeres kapcsolattartás az önkormányzat családsegítő szakemberével és a védőnővel.
• Az egészségügyi szolgálattal együttműködve elősegítjük az orvosi vizsgálatokon való tanulói részvételt (iskolaorvos, fogorvos).
• Továbbra is igényeljük azokat a juttatásokat, amelyeket - a tanulók szociális helyzetére való tekintet nélkül - a szülői munkaközösség eddig is nyújtott különféle alkalmakkor (karácsony, diáknap).