Fehérvári hírességek

I. István Reguly Antal Wathay Ferenc

 

 

 

Reguly Antal

Apja jogász, a zirci ciszterciták ügyvédje volt. Reguly Antal német nyelvtudását és a történelem iránti vonzódását otthonról hozta magával. Iskoláit Zircen, majd a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában végezte. Győrött bölcseletet, a pesti egyetemen 1836–1839 között jogot tanult. Egyetemi évei alatt bontakozott ki az utazás iránt vágya: zirci rokona anyagi támogatásával az első nyári szünidőt Bécs és környéke megismerésére használta fel, a következő év nyarán több felvidéki bányavárost keresett fel, ekkor már jegyzeteket is készített, naplót vezetett. Miután 1839-ben Pesten befejezte tanulmányait, haza sem látogatott, hanem júliusban ismét útnak indult. Nyolc évvel később tért haza.

Wathay Ferenc

Wathay Ferenc, végvári vitéz, festő, énekszerző. Édesapja, Wathay Lőrinc cseszneki várkapitány halála után 1578-ban anyja Németújvárra, majd Sopronba küldte tanulni. Katonai pályáját 1584-ben kezdte Tihanyban Mesteri János mellett, majd Pápán, Cseszneken és Győrben szolgált. 1588-ban megsebesült és Tatára került. 1592-ben hadnagyi rangot nyert, ezután Sárváron, Pápán, Veszprémben és Győrben katonáskodott. 1602-ben a rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya; augusztus 29-én, a vár elestekor több tiszttársával együtt sebesülten török fogságba került. Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott, innen 1603. május 4-én sikerült megszöknie. Bujdosása közben újra elfogták Karánsebes körül, majd egy újabb szökés után Lippánál, és 1603 októberében hatvan rabtársával együtt Isztambulba vitték, ahol a Héttorony foglya lett. A fogságból - fogolycsere útján - 1606-ban szabadult. Győrben lovas parancsnok, majd 1609-ben rövid időre apja nyomdokaiba lépve cseszneki várkapitány lett;

Irodalmi és nyelvtörténeti szempontból is jelentős műve az úgynevezett Wathay-kódex, a huszonnyolc, vallásos és szerelmi tárgyú éneket magában foglaló énekeskönyve és kalandos önéletrajza, melyet 1605 februárjában, a Héttorony lakójaként fejezett be, innen küldte haza a kötetet családjának váltságdíj reményében. A kódexet Wathay saját kezű színes festményekkel díszítette.

Szülőfalujában teret neveztek el róla, Székesfehérváron köztéri szobor őrzi emlékét. Az irodalomban Sobor Antal Hosszú háború című regénye idézi fel alakját.